Kettőscsillagok

Kettőscsillagok

Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható. Igen gyakori, hogy nemcsak kettő, hanem három vagy még több csillag van egy csoportban. A magyar szóhasználatban viszonylag ritkán használják a többszörös csillag megnevezést, kettőscsillag alatt tehát többszörös csillagokat is értünk. A fizikai ketősöknek, melynek gravitásiós kölcsönhatásban vannak egymással, az angol neve binary star. (Magyarul célszerű lenne ikercsillagoknak nevezni.)

A kettőscsillag párok egymástól mért távolsága tág határok között változhat, így a keringési idejük is hasonlóan változik. A keringési idő néhány naptól több százezer év lehet.

Osztályozásuk:

  • Optikai kettősök. Kettősnek vélhető, egymáshoz közel látszanak, de valójában távol vannak egymástól és nincs fizikai kapcsolatuk. (Az angolban az ilyen csillagokat double star néven emlegetik.)
  • Vizuális kettősök. Megkülönböztetésükre elég gyengébb felbontású távcső is.
  • Spektroszkópiai kettősök. A csillag színképében mutatkozó periodikus vonaleltolódás árulja el a társ jelenlétét.
  • Fedési kettősök. Ha a két csillag pályasíkja a látóirányunkhoz közel van, akkor az egyik periodikusan elfedi a másikat, amire a fényváltozásból következtetünk. (A társ lehet exobolygó is.)
  • Asztrometriai kettősök. A csillag pályaháborgása alapján következtethetünk a társ jelenlétére. (A társ lehet exobolygó is.)

A kettőscsillag pillanatnyi helyzetének teljes leírásához a következő adatokra van szükség:

  • A két komponens látszólagos fényessége,
  • a köztük levő szögtávolság ívmásodpercben,
  • a pozíciószög, azaz a halványabb komponensnek (kísérőcsillag) a fényesebbiktől (főcsillag) számított iránya. Ezt a szöget északtól keleten, délen és nyugaton át vissza északig számolják 0°-tól 360°-ig.

A kettőscsillagok megfigyelésénél két - a távcsőre vonatkozó tulajdonságot kell figyelembe venni. Ezek:

  • A távcső f" felbontóképessége  (látható sárga fényre.),
  • és a határmagnitúdó (m) (D az objektív átmérője.)

Például egy 80 mm objektív - átmérőjű távcső felbontóképessége 1,45”, határmagnitúdója 11m, míg egy 160 mm átmérőjű távcsőé 0,725” és 12,5m. Természetesen mindkét adat jó látási viszonyokra értendő.

A következő lapokon összeszedtük a népszerűbb kettőscsillagokat.
(Azokat, melyeknek legalább két tagja fényesebb 8m-nál.)


Cirkumpoláris kettőscsillagok

Cirkumpoláris csillagok azok a csillagok, amelyek az adott földrajzi szélességen sohasem nyugszanak le.
Szombathelyen azok cirkumpolárisak, melyeknek deklinációja nagyobb 43°.

Alkor – Mizar (a térképen 1)

Az Alkor – Mizar hetes rendszer. Az Alkor (Lovas) kettőscsillag, míg a Mizar ( Ursae Maioris) ötös rendszert képez. Távolságuk 83 fényév.

A Mizartól 11’ 50”-re van az Alkor (80 Ursae Maioris), látszólagos fényessége 3,99 magnitúdó, spektrál típusa A5V. Ennek van egy alig észlelhető törpe komponense tőle 1”-re.

A Mizar A-nak (fényessége 2,27m) van egy másik kísérője, Mizar B, melynek fényessége 3,95m, ami 14,5”-re van tőle. Mindkét csillag spektroszkópiai kettős. A Mizar A párjának 20,5 nap, a Mizar B párjának 182,3 nap a keringési ideje. Ráadásul a Mizar B kísérőnek van még egy láthatatlan kísérője Asztrometriai kettős), melyet parányi keringési periódus-változása árul el. Ez a kísérő 3,7 év alatt futja be pályáját.

Még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az Alkor – Mizar páros gravitációs kapcsolatban van egymással, de tagja a „Medve-áramnak”, ami egy mozgási halmaz.

Az Alkor – Mizar rendszer modellje.

Cassiopeiae (Achird) (a térképen 2)

Az Cassiopeiae 19 fényévre van a Földtől. A sárga és vörös színű komponensek 3,44m/7,51m fényesek, szögtávolságuk 10,7”, keringési idejük 480 év. A főcsillag 1,1, a kísérő 0,6 naptömegű, átmérőjük 0,8 illetve 0,5-szerese a Napénak; felszíni hőmérsékletük 6 000 és 3 900 K. (Valójában egy 8 csillagból álló rendszert látunk.)

Ursae Minoris (Polaris, arab elnevezése: Alrukaba, Térd, a térképen 3) Mindössze 18,3”-re a 2,0m fényes főcsillagtól egy 9,0m kísérőt találunk, amely már kisebb távcsővel is látható. A kísérő keringési ideje több ezer év. Még egy spektroszkópiailag kimutatható kísérővel rendelkezik, keringési ideje 30,5 év. A Polaris Cephei típusú, pulzáló változócsillag, fényváltozásának amplitúdója csekély (1,95m – 2,05m), periódusa 3,9698 nap.

Cephei (kszi Cephei, Alkurhah a térképen 4) fizikai kettőscsillag. A komponensek 4,4m és 6,5m fényesek és szögtávolságuk 7,7”. Földtől való távolságuk 120 fényév.


Téli kettősök

 Geminorum

Az  Geminorum (Castor) bonyolult hatos csillagrendszer. Az A, B és C kis távcsővel is felfedezhető. Mindháromnak van egy-egy spektroszkópiai párja is. Távolságuk 45 fényév, keringési idejük 380 év.

  • AB fényességük 2,0/2,9m, szögtávolságuk 4,5". Mindkettő kékes színű, színképtípusuk A2 és A0.
  • AC fényességük 2,0/8,8m, szögtávolságuk 72".
  • BC fényességük 2,9/12m, szögtávolságuk 70".

Geminorum (Wasat, derék) két komponense 3,5m/8,5m fényes, szögtávolságuk 7,1”, (PA=198°), Földtől való távolságuk 60 fényév, színképtípusuk F0/K3, világossárga és vörös színűek. Keringési periódus 1200 év.

ζ Geminorum (Mekbuda) egy 3,7m -4,1m amplitúdójú 10-15 nap periódusú cefeida, 96”-es távolságban egy 8m-ós kísérője van.

θ1 Orionis, az Orion-köd (M42) és a trapéz nyílthalmaza, a négy trapézt alkotó csillaggal együtt (5m/6m/7m/7-8m) egy kisebb távcsőben pompás látványt kínál.
 

θ2 Orionis, fényességük: 5,0m /6.2m; szögtávolságuk: 51,8".

Orionis (Mintaka), fényességük: 2,4m/6,8m, szögtávolságuk: 53,3”.

Auriga csillagkép

Aurigae hármas rendszer. A 2,7m-ós főcsillagtól 3,6” távolságra van az egyik 7,2m-ós kísérője, (PA=314°), 43”-re a másik 10,6m-ós párja (PA=291°). Távolságuk 120 fényév.

Kos csillagkép

Arietis (Mesrthim) fényességük: 4,7m/4,8m, mindkettő A0 színképtípusú, szögtávolságuk 7,8”.

Arietis két komponense 37,4”-re van egymástól, 4,9m/7,7m magnitúdó fényesek, színképtípusuk F0 és G0. Távolságuk 137 fényév.

30 Arietis (WDS 02370+2439) fényességük: 6,5m/7,0m; spektrál típus: F5V és F7V; szögtávolságuk: 37,7”; pozíció szög: 275°.

Bika csillagkép

1/2 Tauri fényességük: 3,4m/3,8m, szögtávolságuk: 337”.

Tauri (Alcyone WDS 03475+2406) kettőscsillag. Fényességük: 2,8m/6,3m, szögtávolságuk: 117,3”.


Tavaszi kettősök

Canum Venaticorum (Cor Caroli, Vadászebek csillagkép) fizikai kettőscsillag, amely már kisebb távcsővel is felbontható. Fényességük 2,9m/5,4m, szögtávolságuk 19,5”. A Földtől való távolságuk 120 fényév, 80-szor ragyogóbbak a Napnál. Másrészt a főcsillag 5,47 nap keringési idejű spektroszkópiai kettőscsillag, fényét 2,9m és 3,0m között változtatja (a róla elnevezett változócsillag jellegzetes képviselője). Mágneses terének változása megegyezik a fényváltozás periódusával.

Bootes

Az  Bootes (Izar) K0 színképtípusba tartozó narancs színű óriás. Három csillagból álló rendszer, az egyik spekrtoszkópiai pár. 230 fényév távolságra van tőlünk.

  • AB fényességük 2,7/5,1m, szögtávolságuk 2,6".

Leonis

Leonis (Algieba, oroszlánsörény) két csillagóriásból álló rendszer, amelyek közül az egyik narancs színű, a másik pedig sárga. Közös tömegközéppontjukat 619 év alatt kerülik meg, távolságuk 130 fényév.

  • AB fényességük 2,6/3,8m, szögtávolságuk 2,5".
  • AC fényességük 2,6/9,6m, szögtávolságuk 210".
  • AD fényességük 2,6/10m, szögtávolságuk 333".
  • BC fényességük 3,8/9,6m, szögtávolságuk 264".
  • CD fényességük 9,6/10m, szögtávolságuk 98".

Virginis

Virginis (Porrima -Arich) két F0 színképtípusba tartozó csillag, amelyek közös tömegközéppontjukat 172 év alatt kerülik meg, távolságuk 35 fényév. Mindkettőnek van egy-egy halvány kísérője.

  • AB fényességük 3,4/3,5m, szögtávolságuk 5,2".
  • AC fényességük 3,4/15,1m, szögtávolságuk 53".
  • BD fényességük 3,5/12,2m, szögtávolságuk 103".

Nyári Kettősök

Cygni, Albireo

A Cygni, az Albireo (Madár) egy a Földtől 390 fényévre levő fizikai kettőscsillag, fényességük 3,1m és 5,1m, szögtávolságuk 34,3”, színük narancs és kékes.

61 Cygni

A 61 Cygni kettősrendszere (valójában hármas rendszer) 11 fényévre van a Földtől, keringési idejük 653 év. A két csillag 5,2/6,1 m fényes és szögtávolságuk 30”. A halványabb csillag láthatatlan kísérője 5 év alatt végez egy keringést.

15 Aquilae

A 15 Aquilae 38”-re levő csillagpár, fényességük 5,5m és 7,2m, színük sárga illetve narancssárga.

Herculis

A Herculis (Sarin) fényessége 3,2m optikai párja 8.3m fényes, szögtávolságuk 10”. A fényesség-különbség miatt a kísérőcsillagot nehéz észrevenni.

Ha már a Hercules csillagképbe kalandoztunk, érdemes megnézni az M13-as gömbhalmazt, ami a legszebb gömbhalmaz az északi égbolton. 5,8m-ós fényességének köszönhetően már színházi látcső is kiterjedt, ködös objektumnak mutatja. Legfényesebb csillagaik 11m-ójuak, távolságuk 23 000 fényév. A halmaz valójában 160 fényév átmérőjű.

Lyrae

Az Lyrae-t éles szeműek két 5m fényességű 207” távolságra levő csillagpárnak látják. Távcsőben mindkét csillag újabb, 2-3” távolságra lévő kettőre bomlik. A négyszeres fizikai rendszer 125 fényévnyire van. A szoros párok keringési ideje 1166 ill. 585 év. A két pár 15 fényévre van egymástól.

Ha már itt járunk, érdemes felkeresni a Lyra gyűrűsködöt (M57), mely egy planetáris köd. Távolsága 2 000 fényév, fényessége 8,9m, a központi csillaga 14,7m-ós, felszíni hőmérséklete 75 000 K; a gázhéj 20 km/s sebességgel tágul.

Lyrae (Sheliak)egy hatos rendszer.

  • AB fényességük 3,4/8,6m, szögtávolságuk 45,7".
  • AC fényességük 3,4/13m, szögtávolságuk 46,6”.
  • AD fényességük 3,4/14,3m, szögtávolságuk 64,3”.
  • AE fényességük 3,4/9,9m, szögtávolságauk 66,9”.
  • AF fényességük 3,4/9,9m, szögtávolságauk 86”.

A következő táblázatban felsoroljuk a könnyebben észlelhető nyári kettőscsillagokat. A WDS utáni szám első öt karaktere a főcsillag rektaszcenzióját jelenti, az előjel és az utána következő számok pedig a deklinációt. (Pl. WDS 12560+3819 jelentése: a=12h 56,0m; d=+38° 19’. WDS a Washington Double Star Catalog.)

Cor Caroli (2 Canes Venatici, Vadászebek; WDS 12560+3819), 2,9/5,4 mag; szögtávolság: 19,3", pozíciószög: 227°.
2 CrB (Corona Borealis; WDS 15394+3638) magnitúdók: 5,0/5,9 mag; szögtávolság: 6,4": pozíciószög: 307°.
π1 Boo; (Bootes; WDS 14407+1625) magnitúdók: 4,9/5,8 mag; szögtávolság 5,4" pozíciószög: 113°.
σ CrB (Corona Borealis; WDS 16147+3352) magnitúdók: 5,6/6,5 mag; szögtávolság: 7,2"; pozíciószög: 238°.
95 Her (Hercules; WDS 18015+2136) magnitúdók: 4,8/5,2 mag; szögtávolság: 6,4"; pozíciószög: 257°.
53 Oph (Ophiuchus; WDS 17346+0935) magnitúdók: 5,8/7,5 mag; szögtávolság: 41,2"; pozíciószög: 190°.
61 Oph (Ophiuchus; WDS 17446+0235) magnitúdók 6,1/6,5 mag; szögtávolság: 20,6"; pozíciószög: 93°.
ζ2 Lyr (Lyra; WDS 18448+3736) magnitúdók: 4,3/5,6 mag; szögtávolság: 43,7"; pozíciószög: 150°.
Lyr, Sheliak, (Lyra; WDS 18501+3322) magnitúdók: 3,6/6,7 mag; szögtávolság: 45,4" pozíciószög: 148°.
θ1 Ser, Alya, (Serpens; WDS 18562+0412) magnitúdók: 4,6/4,9 mag; szögtávolság: 22,5"; pozíciószög: 105°.
15 Aql (Aquila; WDS 19050-0402) magnitúdók: 5,5/7,0 mag; szögtávolság: 39,5"; pozíciószög: 210°.
1 Cyg, Albireo, (Cygnus; WDS 19307+2758) magnitúdók: 3,2/4,7 mag; szögtávolság: 34,3"; pozíciószög: 54°.
57 Aql, (Aquila; WDS 19546-0814) magnitúdók: 5,7/6,3 mag; szögtávolság: 35,8"; pozíciószög: 170°.
2 Del (Delphinus; WDS 20467+1607) magnitúdók: 4,4/5,0 mag; szögtávolság: 8,9"; pozíciószög: 265.
61 Cyg (Cygnus; WDS 21069+3845) magnitúdók: 5,2/6,0 mag; szögtávolság: 31,6"; pozíciószög: 152°.
3 Peg (Pegasus; WDS 21377+0637) magnitúdók: 6,2/7,5 mag; szögtávolság: 38,9"; pozíciószög: 349°.

Öszi kettősök

Andromedae

A Andromedae, az Alamak (sivatagi hiúz) 260 fényévre van a Földtől, fizikai hármascsillag. A narancsszínű K3 színképtípusú főcsillagtól, kékes színű A0 színképtípusú csillag van. Fényességük 2,1m/5,1m, szögtávolságuk 10,0”. Fényerejük 650-szer ill. 50-szer nagyobb a Napénál. A kísérő egy újabb kettős: 6,6m-ós társa 61,1 éves keringése során maximum 0,5”-re távolodik el tőle.


 

 

 


© Minden jog fenntartva.