|
Tudástár Mit láthatunk a csillagos égen?CsillaghalmazokA csillagok többsége csoportokba tömörül, amelyekben a gravitációs erő köti őket egymáshoz.
KettőscsillagokCsillagködökA csillagköd vagy nebula csillagközi porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő. A csillagködöket a megvilágításuk módja szerint csoportosítják:
GalaxisokA galaxisok csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei. Egy tipikus galaxisban tízmillió és ezermilliárd közötti számú csillag található, amelyek azonos középpont körül keringenek. Edwin Hubble ismerte fel azt a tényt, hogy az Univerzumunk nem csak a Tejútból áll, léteznek sokkal távolabb lévő égitestek, extragalaxisok is. 1926-ban vezette be a róla elnevezett osztályozási rendszert, ami alapján a galaxisokat 2 fő osztályba soroljuk. (Lásd a lenti képet.)
Csillagkép és csillagjegyFontos tisztáznunk a csillagkép és a csillagjegy fogalmát, mivel sok ember tudatában e két fogalom keveredik. Csillagjegyek: Az éggömbnek azt a gömbi főkörét, ahol a Nap jár ekliptikának nevezzük. Ha ezt a főkört 12 egyenlő 30°-os részre felosztjuk és egy meghatározatlan szélességű gömbi övnek tekintjük, megkapjuk az állatövet. (Egyesek szerint ennek a szélessége is 30°. Felfelé is, lefelé is 15°.) Ha ezt az övet önmagában úgy forgatjuk el, hogy a Kos (Aries) kezdete az ekliptika felszálló csomópontjával (Tavaszpont) essen egybe, készen van az állatöv. Ebből következik, hogy a precesszió miatt ez az öv idővel elfordul és 25 920 év alatt tesz meg egy teljes kört.
Csillagképek: 1922-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió 88 csillagképet határozott meg és pontosította annak határait. Ezek a határvonalak az ekvatoriális koordináta-rendszer vonalaival párhuzamosak. Így a csillagképek határai egy bonyolult cikk-cakkos vonal. A következő képen az Orion csillagképet láthatjuk.
A fentiek alapján a Nap az éves égi útján tizenkét csillagjegyen és tizenhárom csillagképen halad át. Ezek: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Kígyótartó, Nyilas, Bak, Vízöntő és a Halak. Nem szerencsés, hogy a csillagképek és a csillagjegyek nevei megegyeznek. Az idő néhány alapfogalmaA történelem folyamán kétféle, alapjában különböző időmérő rendszer alakult ki.
Pillanatnyilag a két időmérést párhuzamosan fenntartják, és a kettő együtteséből jött létre a hétköznapjainkban is használt UTC, amit atomórák hálózatával tartanak fenn, de időnként - szökőmásodpercek beiktatásával - a csillagászati időhöz igazítanak. Atomidő (TAI):Mai időrendszerünk alapja az atomidő (TAI, a francia Temps Atomique International kifejezés alapján), melyet atomórák láncolatával, nemzetközi megállapodás alapján tartanak fenn. A TAI másodperc egyenlő a cézium-133 atom két hiperfinom szintje közötti átmenetkor fellépő sugárzás 9 192 631 770 rezgési periódusának időtartamával. Nullpont: 1958.01.01 00:00:00-kor. TAI=UT1. Csillagászati idők:
Világidő (UT): A 0° földrajzi hosszúsághoz tartozó középidő, ami a Föld forgásán alapuló folytonos függvény. Koordinált világidő (UTC): Lényegében az UT-t (valójában az UT1-et, amit itt nem fejtünk ki) lépcsős függvénnyel közelítő atomidő. Egysége az SI másodperc. 1972 január elsejétől a TAI-től egész számú másodperccel különbözik, és évente június 30-án, vagy december 31-én beiktatott "szökőmásodpercek" útján biztosítja, hogy UT1 és UTC eltérése ne haladja meg a 0,9 s értéket.
2016-tól 2025-ig nem volt szökőmásodperc. Csillagászati refrakcióAmikor a fény egy égitestről a szemünkbe érkezik, vastag és egyre növekvő sűrűségű levegőrétegen hatol át. Ezen a rétegen a fény megtörik úgy, hogy az égitestet kicsit magasabban látjuk, mint az valójában van. Az égitest alacsony magassága esetén ez az érték elérheti a 30 szögpercet is. A refrakció függ az aktuális légnyomástól is.
A refrakció okozza, hogy a Nap és a Hold a horizont közelében nem korong alakúnak, hanem ellipszis alakúnak látszik. SzürkületekEgy nap folyamán fokozatosan változik az égbolt fényessége. Ezt a csillagászatban a következő részekre osztjuk.
Mikor van napkelte, illetve napnyugta? Amikor a Nap korongja alulról érinti a képzeletbeli horizontot, beleszámítva légköri refrakció értékét is. Konjunkció, együttállásA konjunkció akkor következik be, ha két égi objektumnak azonos a rektaszcenziója vagy az ekliptikai hosszúsága. Okkultáció, fedésOkkultáció akkor következik be, amikor egy nagyobb látszólagos átmérőjű égitest elhalad egy kisebb látszólagos átmérőjű égitest előtt, például amikor a Hold elhalad egy csillag vagy bolygó előtt. Látszólagos fényességEgy csillag, bolygó vagy más égitest látszólagos fényességének értékét látszólagos magnitúdónak (m) nevezzük. Százszor gyengébb fényintenzitásnak 5 magnitúdó növekedés felel meg; 2,512-szeresnek egy magnitúdó.
TávcsövekA távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. A teleszkóp (messzelátó) neve a görög tele = „messze", és szkopein = „látni”, szavakból származik. Lencsés távcsövek Galilei-féle távcső egy gyűjtő tárgy- (objektív) és egy szóró szemlencséből (okulár) áll. A két lencsét úgy helyezzük el, hogy a két lencse fókuszpontja azonos legyen. (Lásd az ábrát) A távcső látómezője viszonylag kicsi, a tubus hossza a két lencse fókusztávolságának a különbsége. A Kepler-féle csillagászati távcső egy gyűjtő tárgy- és egy ugyancsak gyűjtőhatású szemlencséből áll. A tárgylencse egy távoli tárgyról a fókuszpontjához közel ad egy fordított állású, kicsinyített, valódi képet. A szemlencsével ezt a képet vizsgáljuk, mint egy egyszerű nagyítóval. Tükrös távcsövek A tükrös távcsövek (reflektorok) esetében a fénysugaraknak egy görbült felületű (homorú) tükrön való visszaverődése (reflexiója) révén jön létre a kép. A végtelen távoli tárgyról érkező párhuzamos fénysugarak a tükör felületén történő visszaverődés után annak gyújtópontjában fordított állású, valódi képpé egyesülnek. Newton-rendszer A távcsőtubus belsejében elhelyezett, 45°-os szögben megdöntött síktükör segítségével kivezetik a nagy pontossággal csiszolt homorú parabolatükör (főtükör) által összegyűjtött fénysugarakat a távcső oldalán található okulárba. Cassegrain-rendszer A Laurent Cassegrain francia tudós által 1672-ben kifejlesztett rendszerben sík helyett domború segédtükröt alkalmaznak, amely a fénysugarakat a főtükör közepén levő nyíláson vezeti ki, így az okulár – a refraktorokhoz hasonlóan – a távcső végén található. A segédtükör egyébként jelentősen meghosszabbítja a főtükör fókusztávolságát is. A szerelésből fakadó kedvező méretek miatt napjainkban nagyon népszerű rendszer. Ritchey-Chrétien-rendszer A Ritchey-Chrétien speciális Cassegrain-távcső, melyet George Willis Ritchey és Henri Chrétien fejlesztett ki az 1910-es években. A távcsőnek mindkét tükre hiperbolikus, szemben a Cassegrain-rendszer parabolikus elsődleges tükrével. Gregory-rendszer Hasonló a Cassegrain-rendszerhez, de domború helyett ellipszoid alakú, két fókuszponttal rendelkező homorú segédtükörrel van felszerelve. A főtükör fókuszpontja egybeesik a segédtükör első fókuszpontjával, ezért a segédtükör az itt előállított képet áttükrözi a második fókuszpontjába, amely a főtükör közepén levő nyílásban van. Az okulár egyenes állású, oldalhelyes képet állít elő. A rendszer névadója James Gregory (1638–1675) skót matematikus, csillagász. Klasszikus Schmidt-rendszer Ezek a tükrös távcsövek Schmidt-féle optikát alkalmaznak. Főleg az égbolt nagy területeinek fényképezésére használják őket. A távcső felső végében – a nagy látómező miatt – egy korrekciós lencse van, amelyen keresztül a fénysugarak a gömbszelet alakú főtükörre esnek. Innen verődnek vissza a fókuszban elhelyezett fényérzékeny lemezre. A keletkező kép azonban nem sík, ezért görbült fényérzékeny lemezt kell használni, így a keletkező kép a lemez széleinél nem torzul. Katadioptrikus távcsövek A katadioptrikus távcsöveknél az alapvetően tükrös távcső képének javítása, a torzulások korrigálása céljából a fényútba korrekciós lemezt helyeznek el. Leggyakrabban használt típusai: A Schmidt-Cassegrain- ( Ennél a távcsónél általában az élességállítást az elsődleges tükör helyzetének beállításával érik el, nem pedig a szemlencse állításával. Ez azt jelenti, hogy a tükör helyzetének kis változásait a teleszkóp gyújtótávolsága felnagyítja. Mivel a tükör nincs tartósan a helyén rögzítve, előfordulhat, hogy kis mértékben elmozdul, és a kép elmozdulását okozza. Ezt más néven "tükör-flopnak" nevezik. A Makszutov-Cassegrain- (MC) rendszere E rendszerben a negatív meniszkusz szférikus aberrációja ellenkező előjelű, mint a gömb főtüköré, ezért javítja a távcső leképezési hibáit az aberrációt és a kómahibát. Okulárok Orthoszkopikus okulár. Ernst Karl Abbe (1840– Plössl-okulár. Georg Simon Plössl (1794–1868) A nagyító (lupe) képalkotása. Ha egy domború lencsét úgy helyezünk el, hogy a tárgy a lencse fókusztávolságán belülre kerüljön, akkor ugyanezen az oldalon kapunk egy egyenes állású, látszólagos és nagyított képet. Mit tud a távcsövem?A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az objektív átmérője (D). Másik fontos paraméter az objektív fókusztávolsága (f). A távcső paraméterét a D/f hányadossal adják meg. Például egy D=200 mm és f=1000 mm esetén 200/1000, amit így írnak: f/5. Ezt a számot a távcső nyílásviszonyának, vagy fényerejének nevezzük. Példaként vegyünk egy D=80 mm átmérőjű és f=800 mm fókusztávolságú távcsövet. Ennek a távcsőnek a fényereje f/10.
Hasznos linkek
Egy kis játék
|
SC) távcsőben a tubus elején egy csekély görbületű, negyedrendű felületű korrekciós lencse található.
k esetében egy erősen görbült felületű, domború-homorú korrekciós lencsét (meniszkusz) találunk. A korrekciós lencse a segédtükröt is tartja.
1905) német fizikus fejlesztette ki 1880-ban, Abbe-okulárnak is nevezik. A mezőlencse három- (egy kétszer homorú lencse két oldalához egy-egy kétszer domború lencse van ragasztva), a szemlencse egytagú, síkdomború. Majdnem tökéletes rendszer, sem szférikus-, sem kromatikus aberráció gyakorlatilag nincs, a szellemkép is csekély. Az okulár képe bármilyen nagyításnál éles és kontrasztos. A látómező mérete 40-50°.
osztrák optikus 1860-ban fejlesztette ki; nagyon kedvelt. A mezőlencse és a szemlencse egyaránt kéttagú akromát, a képalkotása az orthoszkopikus okuláréval vetekszik. Bármilyen nagyításra alkalmazható. Jellemzők: minimális optikai hibák, jó látómezőméret és szemtávolság.